Ungarsk i Trondheim

Sziasztok gyermekeim, vasárnap reggel landoltam. Nem volt gáz, még az egyetemi bokhandelben vettem egy Trabant Trek című könyvet. Egy amerikai-brit-lengyel-katalán-magyar (4-1-1-1-1) társaság útjáról szól, három (Magyarországon vett) Trabantban, Zwickautól Kambodzsáig, többek közt a Pamíron, a Karakorumon, Szibérián és a Góbin keresztül. Naggyon durrrva, átlag napi kétszer kellett szétszedni és újrarakni a kocsikat. Ezzel elég jól elütöttem a 9 és fél órányi várakozást éjjel a Gardermoenen. (Ti. délután 1-kor indult a buszom Trondheimből, és az fél 9-kor ért a reptérre, a gép meg reggel 6-kor szállt fel.) Utána leszurkoltam laza 300 kronert a két kuffer súlytöbbletére, de megérte, mert tényleg mindent hazahoztam amit elterveztem (rongyszőnyeg, szennyestartó, 8 ruhafogas, teáskanna, el se hiszem, hogy bele tudtam préselni). Sőt a check-in tyúk még a kézipoggyászomat se szúrta ki, pedig az rogyásig volt tömve könyvekkel meg a laptopommal, tehát tömegre és méretre is lazán túl volt az előírton. Kiccsaládom csak délután 1-kor hagyott ledőlni, 29 óra ébrenlét után (valszeg új rekord).

Azóta pedig élvezem az Életet: rántott húsos szendvics (originál inárcsi), zserbó (kösszencs Marcsa nénje), töltött káposzta, töltött paprika, eperleves (kösszencs Keresztanyu), Don Quijote pizza, piskótatallér, krémtúró, borfeszt (Frittmann Irsai 2009, meg mandulabor), kebab... hiába, ez hiányzott a legjobban! Itt tömény virágillat van a levegőben, minden tiszta zöld, és az idő is tök jó.

Norvégia: még fogok írni egy összefoglalót, de egyenlőre hagyok az agyamnak egy-két hetet hogy "leülepedjenek" a gondolataim róla. De utána bizony könnyes búcsút kell hogy intsetek eme stílusteremtő világirodalmi gyöngyszemnek.

Günternek: megtaláltam a szövegét, jeee!

Lynsnar og listig, durkdreven og dristig,

vågal og vennlig, du vet hvem det er.

Hør hvor det synger, langt inne i skogen.

Bompibjøøørn!
Spretter fram når han vil ta sin tørn.
Spør om hva du ønsker og det gjør'n.
Sånn er en bompibjørn.

Trylling og trolldom
har fridd dem fra trelldom.
For de er alene,
med styrkedrikken sin.

De ønsker og være
i fred for å lære,
men de står dær ute,
de er livvakten din.

Bompibjøøørn!
Spretter fram når han vil ta sin tørn.
Spør om hva du ønsker og det gjør'n.
Sånn er en bompibjørn.
Sånn er en bompibjørn!

Norvégia: "hiába van világos, ha sohasem süt a Nap." (saját)

Értitek... értitek?

Jövő szombaton indulok haza.

Büszkén jelentem, hogy az Erasmus-os félévem alatt egy fantasztikus országot ismertem meg. Ez pedig természetesen nem is lehet más mint Lettország!

Hétfőn délelőtt indultam és ma délután értem haza, közte meg széjjelgyalogoltuk Gáborral (= Günter, lásd előző bejegyzés = ugyanaz a Gábor aki meglátogatott februárban) Rīgát és a környéket. (Ő Pestről jött, Prágán keresztül, nekem viszont volt közvetlen Norwegian-járatom. Nem is került 70.000-be a jegyem!) Kedden meg szerdán várost néztünk, szerda délután elmentünk a tengerpartra Jūrmalában, tegnap pedig egész nap Sigulda környékén túrázgattunk.

Az ország egészen fantasztikus, minden tiszta zöld, tele van várakkal és folyókkal... nem az az "aztarohadtk***a" szerű tájai vannak, de nagyon szép! Meg nekem pláne nagy élmény volt, hiszen ott már tényleg tavasz van. (Ebben a nyomorult városban még hétfő reggel is esett a hó. F***kivan má'!)

Rīga: nagyon-nagyon érdekes/különleges/szép/hangulatos város! A legjobb szó talán az izgalmas lenne. A magyarok nagy része azt venné észre benne hogy mennyi a lepukkant épület, tele van orosszal (majdnem annyian vannak oroszok mint lettek, sőt 2006-ig többen voltak) és hogy tök szoci, de ugyanakkor ott vannak azok a b***ott szép templomok és házak (Világörökség persze) is, és rengeteg épületet újítanak fel. 2014-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, addigra szerintem nagyon alaposan kipofozzák.

A lettek: tök jó arcok (pl. még az idősek is felszedtek némi kis angolt; mindig segítenek, még ha nem is kéred), szép a nyelvük és a kultúrájuk, és olyan mocskos jó kajáik vannak hogy az eszméletlen! Vannak ezek az éttermek, hasonlítanak a menzára: kérsz kaját, azt lemérik (nem mindent, de pl. a salátát igen) és utána kifizeted amit a tálcádon összeszámol a pénztáros. A trükk a végén van: ha leültél egy asztalhoz, mindig le kell pakolni a tálcádról az összes cuccost - nem jöttünk rá miért ez a szokás, de ez a szokás - viszont így könnyen ki lehet szúrni ki a turista! Az árak se veszélyesek, kábé mint otthon, de van ami olcsóbb is (vonat/busz). Meg is állapodtunk Gábor bácsival hogy folyt. köv. majd valamikor.

Lényeg a lényeg: mindenki menjen el!!

Képek pedig ittenge.

Mégis lesz papírom...

Hei Daniel,

Det går bra. Du skal ikke ta test for å få kursbevis. Du må være 75% til stede på kurset, og jobbe bra:).  Det betyr at du ikke kan være borte flere enn 3 ganger. Du må komme i dag og neste uke på kurset. Jeg skal sende deg e-post om hvordan du kan hente kursbeviset.
Forstår du? Hvis ikke, kan vi snakke om det på kurset i kveld.

Hilsen,

Dorota

Kedves Gyurma!

Sok boldog névnapot!

u.i.: Hogy gyűlölöm ha igazad van!

Ide egyenlőre nem megyek, de ahogy nézem, muszáj leszek.

Amúgy a dal is királyos, ultralájk.

Magyarul "kommunista szombat" vagy kaláka. Tegnap volt róla szó norvégon: a "dügnád" az, amikor sok norvég összejön és társadalmi munkát végeznek. Ez lehet iskolafestés, kertészkedés a szomszédoknál, vagy a társasház körüli dolgok. Közben jól elvannak és páran csinálnak kaját. A norvégok szerint annyira jellemző rájuk, hogy egy norvég nyelvről szóló TV-műsorban ezt választották Norvégia nemzeti szavának (Norges nasjonalord).

Dani véleménye: Ti, dolgozni? PERSZEMÁN!!!

norvégiai képek, hozzá Griegtől a Peer Gynt (I Dovregubbens Hall = A Hegyi Király Udvarában vagy valami hasonló)